Azt hiszem a korosztályomnak, kik még a szájhagyomány útján terjedő vicceken nőttek fel, örök klasszikus lehet 'nyuszika és a sapka esete' . De hogy biztosra menyjünk :
Találkozik a róka meg a farkas az erdőben.
- Te farkas, verjük meg a nyulat!
- Na és miért?
- Ha van rajta sapka, akkor azért, ha nincs, akkor meg azért!
Így is tesznek, jól elverik a nyulat. Egy hét múlva megint találkoznak.
- Te farkas, verjük már meg megint a nyulat!
- Na és most miért?
- Kérünk tőle cigarettát. Ha füstszűrőset ad, akkor azért, ha füstszűrő nélkülit, akkor meg azért.
Így is tesznek, megkeresik a nyulat és eléállnak.
- Te nyúl, aggyál már egy cigit nekünk.
- Na és milyet kértek, füstszűrőset, vagy füstszűrő nélkülit?
- Hmm... Nézd már farkas... ezen már megint nincs sapka!
Én se jöttem volna rá helyzetem vicces oldalára, ha gazdasszonyom nem világost fel. A vicc az életem, és aminden napjaim. Megesik, hogy ok nélkül még is én leszek a hibás. Mikor a bolhákból nem elefántok,mamutok lesznek...hanem hatalmas bálnák.
Én valahol tudom és hiszem azt, hogy az ember a másiknak nem feltétlen akar rosszat. Hogy amikor azt mondod néha düből valakinak, hogy hagyjál ; igazából belső segélykiáltást közvetítesz, mert TE IS egyedül vagy !!!
Ezek az esetek, helyzetek aztán van megtörténtek vagy nem :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.